Víz Világnapra

Ez a nap kiváló alkalom arra, hogy megálljunk és elgondolkodjunk azon, mit jelent nekünk, kertészeknek a víz és hogy mit tehetünk gyakorlatunkban a Föld vízkészleteinek védelme, fenntartható vízhasználata érdekében?!

Március 22-ét az ENSZ az 1992-es Rio de Janeiro-i konferenciáján nyilvánította a víz világnapjává. Célja volt és ma is vele, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és a vízkészletek veszélyeztetettségére.

Álljunk meg mi is egy pillanatra és gondoljuk végig mit jelent számunkra, milyen értéket képvisel nekünk, kertészek számára a víz. Összhangban van-e és mennyire a cél és az eszköz: az egészséges, életerős növény - vízigény - öntözővíz hármas?

Első és legfontosabb a nevelt növényünk vízigényének ismerete, illetve a megfelelő talajtípus kiválasztása, hogy kellő víztartóképességgel, vízszolgáltatóképességgel rendelkezzen a növény számára, illetve ehhez kapcsolódóan a mi körültekintésünk, hogy elkerüljük a túl- vagy alulöntözést.

Rendkívül sokat jelent az öntözés hatékonyságában a talajunk víztartóképessége. Ehhez fontos művelet a talajok szervesanyag-tartalmának fenntartása, szükség esetén pótlása pl. komposzttal.

Csapadékvízhasznosítás – vízkészletvédelem, ivóvízhasználat csökkentése az öntözésben

Ha van rá lehetőségünk, fogjuk fel és hasznosítsuk a csapadékvizet. A csapadékvíz összegyűjtésére a legalkalmasabb forrás az épület teteje. A tetőről összegyűjtött esővíz tekinthető emellett a legtisztábbnak.

Legegyszerűbb módja pedig a csapadék összegyűjtésének az eresz/ereszcsatorna végén elhelyezett esővízgyűjtő tartály, vagy akár egy felszíni tározóba, illetve talajszint alá elhelyezett zárt tárolótartályba is vezethetjük. Az esővíz hasznosítása az elsődleges környezetvédelmi cél mellett gazdaságossági előnnyel is bír tekintettel arra, 4-7 év alatt megtérülő beruházásról van szó. Az esővíz hasznosításával akár 50%-nyi vizet is meg lehet takarítani egy háztartásban.

Öntözés időzítése - víztakarékosság (1)

Öntözni a reggeli vagy a késő esti órákban öntözzünk (vagy automata öntözőrendszer esetén programozottan éjjel). Az éjjelt, vagy a reggeli órákat szorgalmazom, addigra a növény, a felszíni talajréteg lehűlt annyira, hogy az öntözővíz nem éri „hidegzuhanyként” a növényt. Emellett melegebb nyári napon a nappal kijuttatott víz 50%-a is elpárologhat, ugyanez a mennyiség éjszaka elöntözve elenyésző párolgási veszteséggel jár.

Ez is a jót, jól, jókor, azaz a "3J elvem" kiváló példája.

Öntözés módja - okszerűség és takarékosság a vízzel (2)

Alapvetően a célunk a gyökerek körüli talaj nedvesítése, megfelelő nedvességtartalom elérése és fenntartása (ennek egyik leghatékonyabb formája a csepegtető öntözés), ezért ne a növények lombját, föld feletti részét öntözzük (amellett, hogy a túlzottan párás mikroklíma a fertőzések, kórokozók megtelepedésének kockázatát is növeli). Az öntözésre akkor van szükség, ha a felszín alatt 3-5 cm mélyen (a gyökérzónában) is kezd a talaj kiszáradni. Tehát öntözés előtt egy kis ásóval győződjünk meg arról, hogy csak a talajfelszín száraz, vagy már a gyökerek zónája is.

Talajtakarás – víztakarékosság (3)

A szükséges öntözővíz mennyiségét csökkenthetjük a talajfelszín takarásával (fakéreg, szalma … egyéb szerves mulcs, agroszövet … stb).

A takart talaj párolgása csökken, lassabban, nehezebben szárad ki, és jobban megőrzi a csapadékot, öntözővizet. Azzal, hogy árnyékoljuk a talajt, hűtjük is, így a növények számára kedvezőbb életkörülményeket teremthetünk a nyári melegben. További kedvező hatása, hogy a felszínhez közelebb jönnek a giliszták és jobban átdolgozzák a talajt; emellett visszaszorítja a gyomokat és megóvja a talajszennyeződéstől a földre érő, elfekvő terméseket, pl. szamócát.

Bár alapvetően a talaj és a növények védelmét szolgálja, egyúttal a szép, gondozott kert képét erősíti.

Megfigyelés és előrejelzés

Megfigyelés, tapasztalatgyűjtés, ezúttal a (csapadék) előrejelzés és a hullott csapadék mennyiségének nyomon követése pedig örök feladatok egy tudatos kertész életében.