Földnapra

Ez a nap a Föld Napja. Ünnep. Tegyük meg, egyet hátra lépünk, úgy tekintsünk Rá és a Földdel való kapcsolatunkra, az emberére és az emberiségére.

Értékeljük át, mit jelent nekünk, kertészeknek bolygónk, a Föld? Mit tehetünk gyakorlatunkban a természet, a környezeti értékek védelme, fenntartható használata érdekében?!

A Föld Napja mozgalom, 1970-ben kezdődött, majd 1990-ben vált világmozgalommá. Jelmondata „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”. Célja volt és ma is vele, hogy ráirányítsa a figyelmet az élővilág változatosságának megőrzésére, túlfogyasztó és túlterjeszkedő létformánk veszélyeire.

Álljunk meg mi is egy pillanatra! Gondoljuk végig, mit jelentenek számunkra, és nemcsak kertészek számára a természet értékei és az a bizonyos kényes egyensúly a természettel.

Fontos a szemléletmód

  • vallom, mint minden változást célzó cselekvő beavatkozás akkor és csak akkor lesz sikeres és fenntartható, amennyiben azt megelőzően gondolkodásmódunkon is alakítunk a fenntartható földhasználat érdekében;
  • számos tanulmány, kutatás igazolta a tudatosságban és szemléletmódváltásban rejlő potenciált azon túl, nem jelent többletkiadást működésünkben, viszont a Föld fenntarthatóságában jelentős értéket képvisel és pénzben nem kifejezhetőt;
  • évtizedes gyakorlatot szükséges átfordítani, amely a termelékenységre fókuszált és nem arra, hogy az egészségest és a fenntarthatót alkalmazzuk a kertészkedés során.
  • Építsünk közösséget! Osszuk meg tapasztalatainkat!

Környezetünk „zöldebbé” tétele

  • szó szerint és átvitt értelemben is zöldítsünk: ültessünk fát; termeljünk haszonnövényeket; építsünk zöldfalat;
  • ahogy honlapomon is fogalmaztam
    • a díszkertet egy gondosan tervezett és szakszerűen előkészített, kivitelezett, megfelelően gondozott konyhakert tovább szépítheti;
    • egy terasz vagy erkély is lehet alkalmas a zöld élettér és függőleges konyhakert kialakítására;
  • a kertünkben (pl. levelek, növényi maradványok, fűnyesedék) és konyhánkban termelődő szerves hulladékból (megfelelő aprítással, C:N arány betartásával) készítsünk komposztot (ügyeljünk a talajuntságot okozó (allelopatikus pl. diófa; fügefa) levelek, fás részek elkülönítésére; ezeket 1-2 éves érlelésű komposztba, illetve mulcsba ne tegyük)
  • váltsunk környezetbarát anyagokra, szerekre!
  • segédanyag használatunkban részesítsük előnyben a lebomlót, a természetes eredetűt. Váltsuk le pl. rafia kötözőre; szerves tápanyagra (trágya, komposzt) vagy mulcsra a talajtakarásnál!
  • kerti létesítményeinknél pl. magaságyás, komposztáló részesítsük előnyben a faalapanyagot!
  • Vannak tégla, egyéb építőipari alapanyagokból készült szép és tartós magaságyás megoldások, de ezek hőháztartása és fenntarthatósági szempontú előnyei össze nem vethetők a természetes fáéval.
  • Őrizzük meg a talaj termőképességét, óvjuk szerkezetét! Pl. jó minőségű, tápanyagban gazdag talajföldkeveréket hozhatunk létre magaságyásban a megfelelő talajrétegezéssel, amit nem kell műtrágyázni!
  • Viszont ha mégis alkalmazunk műtrágyát, ügyeljünk az időzítésre, akadályozzuk meg, hogy kimosódjon!

Biológiai sokféleség megőrzése a növényvédőszerek és növények kiválasztásával

  • a növények igényeinek (fény, hő, talaj, víz, ez a siker alapja) legoptimálisabb be- és kiültetéssel, a növények nem túl zsúfolt elrendezésével, jó kondíciójával az alapjait és a keretét teremtjük meg a vegyszermentes növénytermesztésünknek. Fontos a megelőzés!
  • kertben és az ágyásokban is létrehozható az az egyensúly, amivel folyamatosan szolgáltat majd számunkra terményeket.
  • 2 bűvös szó a vetésforgó és a növénytársítás. Alkalmazzuk a növények sorrendiségének és egymás melletiségének elveit; aknázzuk ki a megelőzés és az együtthatás előnyeit!
  • Vegyük számba haszonnövényeink károsítóit, ültessünk melléjük riasztó vagy éppen csalogató de „csali” növényt! Használjuk szegélynövényként vagy társítva pl. a körömvirágot, távol tartja a levéltetveket, a hernyókat, a csigákat és a levélfonálférgeket.
  • Védjük a beporzó rovarokat!
  • ha már felütötte fejét a baj, elkerülhetetlen a vegyszerhasználat, ügyeljünk a növényvédőszerek vizekre, méhekre való veszélyeire, kerüljük ezek használatát. Mindig az engedélyezett növényekre és a megengedett hatóanyagmennyiséget juttassuk ki! Részesítsük előnyben a zöld szereket!
  • lehetőleg gyűjtsük össze a csapadékvizet, használjuk öntözésre! Ivóvizeink jelentős része kemény, a talaj lúgosságát növeljük vele, ezzel bizonyos tápanyagok felvehetőségét (relatív hiány) csökkentjük.
  • Széles a rendelkezésünkre álló eszköztár a takarékos öntözővíz használatra. Víz Világnapjára írt Blogbejegyzésemben részleteztem is. Itt a témához kapcsolódóan a talajunk víztartóképességét emelem ki, ami sokat jelent az öntözés hatékonyságában. Ehhez fontos művelet a talajok szervesanyag-tartalmának fenntartása, szükség esetén pótlása pl. komposzttal.
  • élénkítsük a talajéletet pl. szerves anyaggal, megfelelő szerkezettel, mulcsos takarással, tudatos növényültetéssel és sorrendiséggel!
  • Tudatosan kiválasztott köztesnövényekkel biológiai úton javíthatjuk a talaj szerkezetét és a hasznos talajlakók életterét (giliszták, gombák, baktériumok). Emellett a legtöbb faj kiváló nektárforrás a megporzó rovaroknak (méhlegelők), ezzel haszonnövényeink terméskötődését is segítjük!
  • Vonjuk be a haszonnövények a talaj termékenységének, szerkezetének javításába. Kedvező hatásúak a talajra a nitrogéngyűjtő pillangósok, míg pl. a csillagfürt, lóbab, mézontófű a mélyre hatoló, illetve bojtos gyökerükkel lazítják a talajt.

A kertész miliő szemléletében is változás szükséges. Tudatosság, körültekintés, fenntarthatóság szerepének erősítése a mi közösségünkben is.