Színezd újra étrendedet

avagy gondolatok a „színes növényekről”, a polifenolgazdag "superfood", a húsos somból készült lekvár apropóján

Magánemberként - és szerencsés vagyok, mert munkám során is érvényesíthetem - elkötelezettje vagyok a fenntarthatóságnak és az egészséges életmódnak.

Kezdjük az elején vagy - nézőpont kérdése - a dolgok közepébe vágva ….mik is azok a polifenolok?

A polifenolok a növényekben megtalálható hatóanyagok nagyobb halmaza, melyben több alcsoportot különítünk el. A polifenolok közé tartoznak az ismertebb flavonoidok, melyek a növényvilágban széles körben elterjedt vegyületek, vagy például a vörös szőlő és vörösbor vonatkozásában híressé vált - nem flavonoid típusú - reszveratrol is.

A polifenolokban gazdag gyümölcsök és zöldségek emberi egészségre kifejtett jótékony hatásával kapcsolatban számos kutatás létezik. Elsősorban gyulladáscsökkentő és antioxidáns (oxidációt gátló, szabadgyökfogó) hatásukról ismertek. (A cikk tartalmi iránya miatt zárójelben, de egyáltalán nem zárójelesen: Szent-Györgyi Albert fedezte fel elsőként a flavonoidokat 1935-ben. Mára mintegy 8000 különböző polifenolt és 6000 flavonoid típusú vegyületet azonosítottak természetes forrásból!)

A flavonoidok a növényi sejtekben fontos védelmi funkciót töltenek be, mint például az UV-fény, a kártevők, a kórokozók elleni védelem, valamint a pigmentálás.

A mindennapokban előforduló fontosabb polifenol-források és gyakran vizsgált, hazánkban ismertebb növényfajok a különféle "bogyós" gyümölcsök, mint a bodza, a szeder, a fekete ribiszke, a homoktövis, a vörös szőlő ...; mindemellett az almahéj, a padlizsán, a vörös káposzta, a cékla is meghatározó, melynek vöröses-kék színét adó ún. antocianidinek és glikozidjaik, az antociánok szintén kiemelkedően hasznosak az emberi szervezet számára.

Napjainkra ugyan a növény sokrétű felhasználási köre szűkült és táplálkozásban betöltött szerepe is megkopott, de egy nagyon értékes és újrafelfedésre mindenképp érdemes növényünk a húsos som (Cornus mas).  Középhegységeink vadon élő cserjéjéről van szó. Általában erdőszéleken, meszes talajú déli lejtőkön találkozhatunk vele azzal, hogy nemesített fajtáit termesztik is például Ausztriában, Lengyelországban, Bulgáriában, de Szlovákiában, Romániában és hazánkban is vannak ültetvényei.

A som gyümölcse beltartalma alapján igazi „szuperélelmiszer”. Azon túl jelentős C-vitamin és ásványi anyag forrás; kiemelkedő polifenol-tartalma hozzájárul a vérképző rendszer és az immunrendszer megfelelő működéséhez. A somlekvár egész évben elérhető antioxidáns forrás! Sőt, megfelelő tartósítás eredményeképp nem veszik el értékes beltartalma, valamennyi beltartalmi paramétere megmarad.

Somlekvár különleges, kellemesen fanyar ízű gyümölcslekvár.  Kiemelkedő előnye, hogy tartósítószermentes és hidegen kikeverten is készíthető (én is így készítem nagymamám receptje alapján). Így őrzi/őrzöm az eredeti, friss gyümölcs vitamintartalmát. A somlekvár a gyümölcs értékes beltartalmával azonos értékű. Egész évben elérhetően kiválóan alkalmas arra, hogy kimerült tartalékainkat pótolja, ellenálló képességünket növelje, ugyanis

  • kiemelkedő a C-vitamintartalma;
  • flavonoid tartalma révén kitűnő antioxidáns élelmiszer.

Mennyi az annyi?

A somlekvárom (ez nem a gyümölcs! A gyümölcs paramétere nem mért, becsülten ennek 2x-e):

  • polifenol tartalma 4.155,66 mg/l;
  • vízoldható antioxidáns kapacitása (FRAP (Ferric Reducing Ability of Plasma) érték) 1.309,13 µg/ml.

Összehasonlításképp a(z):

  • cékla és a különbözõ zöldségfélék keverékébõl készült levek (100%-os zöldséghányaddal) 300600 mg/l polifenol-tartalommal;
  • zöldtea 583 mg/l-;
  • kékszőlő italok (100%-os gyümölcstartalmú) 680-980 mg/l-;
  • fekete ribiszke levek (25-35% gyümölcstartalmú) 900-1.400 mg/l-;
  • bodzabogyólé (75%-os gyümölcstartalmú) 5.680 mg/l polifenol-tartalommal rendelkeznek (forrás: Dr. Lugasi Andrea (2004): Gyümölcs- és zöldséglevek polifenol tartalma és in vitro antioxidáns tulajdonságai).