Évelő fűszernövényeink sok örömet és többletet adnak - látványukkal és a fűszeres estékkel - kertünkben, ízükkel és aromájukkal konyhánkban. Hogy ezt a sok pluszt a mínuszokban viszonozzuk....
Mit tehetünk évelő fűszernövényeink téli védelméért?
Hogy több éven át egészséges, életerős növényeink legyenek, gondoskodnunk kell ezeknek a - jellemzően mediterrán eredetű növényeknek - a megfelelő teleltetéséről is.
Számos évelő, viszont fagyérzékeny fűszernövény ugyan kint maradhat a kertben a téli hónapokban, viszont kizárólag megfelelő körültekintéssel és fizikai védelemmel. Ennél sokkal egyszerűbb, mint ahogy leírtam.
Helyben teleltetésnél a fűszernövények eredeti helyükön, kint a szabadban maradhatnak úgy, hogy a növényeket október-november hónapok magasságában és időjárásállóan (amennyiben szükséges háziállatbiztosan is) letakarjuk.
Rozmaring, levendula, zsálya, kakukkfű, oregánó (szurokfű), citromfű, menták … azok a legnépszerűbb évelő fűszernövényeink, melyek helyben is teleltethetők, viszont a téltűrésük eltérő. A menta, citromfű évelő lágyszárúak, téltűrésük valamelyest jobb, de óvatosságból takarjuk le őket télen. Míg a petrezselyem, a metélőhagyma azok a hidegtűrő fűszernövények, melyek még a kemény teleken sem károsodnak, számottevően. Így minden különösebb beavatkozás nélkül helyben átteleltethetők.
Miért? A takarással olyan szigetelőréteget hozunk létre, mely védelmet nyújt az érzékeny növényi részek számára téli fagyok idején a levegő és a talajréteg lehűlésével, illetve a hőmérséklet ingadozásával szemben. A téli pihenő ezeknek a fűszernövények ún. kényszernyugalmi időszak. Csekély felmelegedés, ingadozó hőmérséklet is károkat okozhat bennük.
Mivel? Számos megoldás létezik. A takaróanyag lehet egy jól szellőző fólia vagy takarószövet, jutaszövet, mely átengedi a levegőt és egyúttal tartja a fagypont feletti hőmérsékletet is, illetve mérsékli a hőmérsékletingadozást. Amit legjobban pártolok, ha a tövek köré (rozmaring, zsálya esetén magasabbra, a fás/fásodó szárakra is ld. lent) és a talajra szerves takaróanyagot terítünk (mulcs, lomb, szalma). Fontos a téli talajtakarásnak nem csak a célja más, mint a tavaszié. Ekkor lassabban bomló, durvább szerkezetű szerves takarást, például szalmát, lombot, a talajra faaprítékot és fenyőkérget használjunk.
Takarásra legcélravezetőbben és legkézenfekvőbben alkalmas bármely kertünkben fellelhető fa lehullott őszi lombja, amire ügyelnünk kell, a lomb kezeletlensége és esetleges fertőzöttsége, az átvitel kockázata a fűszernövényre (bár alapvetően jelentős kártevőik, kórokozóik a fűszernövényeknek nincsenek, de pl. a soktápnövényes lisztharmat esetében mégis érdemes ügyelni rá).
Autonóm és valamelyest laisser faire, laisser passer megoldás a hó (ha, ha és ha), mely szintén remek szigetelőréteget képezhet(!) ágyásainkon, növényeink tövén. Több okból számítok én is rá nagyon, de ennek bizonytalanságára evonatkozásban sem építek.
Az öngondoskodás - vagy legalábbis a tőlünk független - másik útja, mikor egyes növények válnak saját maguk talajtakaróivá pl. citromfű, menta, kakukkfű, egyes zsálya fajok, melyek lombja - a lehető leggondosabban rögzítve 😊 - védi a talajfelszín közeli gyökérsarjakat, gyökereket és talajréteget a lehűléstől, vagy a hőmérsékletingadozás miatti károsodástól.
Még pár kisebb adalék.
Megelőzés, megelőzés, megelőzés. Kertünk tervezésénél, évelő fűszernövényeink elhelyezésénél kerüljük a mélyfekvésű területeket, ahol kifagyhatnak.
Növények fejlettsége. A fejlettebb babér, rozmaring növények (1-2 évesen még nem téltűrő, ezért fagymentes helyen kell teleltetni) szélvédett, déli, dél-nyugati tájolású helyen már jól viselik a téli időjárás viszontagságait, de érdemes a teljes lombot is akár becsomagolni átszellőző fóliával, gyapjúfóliával. Becsomagolás előtt, ha a lombozat alakja lehetővé teszi, javaslom, óvatosan összekötni, hogy a takarás miatt ne, illetve minél kevésbé sérüljön.
A tél folyamán rendszeresen ellenőrizzük a védelem épségét, és ha kell pótoljuk, cseréljük. Majd a tavasz beköszöntével és a mínuszok után távolítsuk el a növényekről az alkalmazott talajtakarót: lombot, vastagabb mulcsréteget, szalmát vagy a fóliát (és ha lehet, hasznosítsuk újra), valamint az elfagyott hajtásvégeket. Érdemes április elején majd azzal a szándékkal is visszametszeni a fásodó szárú, illetve félcserje fűszernövényeinket (mint a levendulát, zsályát, rozmaringot), hogy az új hajtások képződését elősegítsük.
Bízom benne, hasznos tanácsokkal segítettelek, hogy kedvelt évelő fűszernövényeid a lehető legkevesebb kockázattal pihenjék át a telet, majd a hideg hónapok elmúltával teljes erővel induljanak növekedésnek a kert és a kertész közös örömére.
A megelőző cikkben tételesen sorra vettem a népszerűbb és lakásban is teleltethető fűszernövényeket. Ez a cikkem annak megígért folytatása.