Fenntartható kertészkedés (1)

Fenntartható kertészkedés egyik fontos pillére a komposztálás.

Háztartásunkban és kertészkedés során is rendre keletkezik szerves hulladék, melyet a(z)

  • talaj termőképességének megőrzésének nem csekély alapcélján túl,
  • lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségének csökkentése és szervesanyagtartalmának megszűntetése,
  • fenntarthatóság elvének gyakorlati megvalósítása érdekében,
  • és a „körforgásos gazdaság” céljaihoz való hozzájárulás miatt is

fontos, hogy – és ha tehetjük helyben - újrahasznosítsunk. A hasznosítás ezesetben az anyagában való hasznosítás, azaz az oxigén jelenlétében való (aerob) korhadás elősegítése, a komposztálásé.

Mondhatnánk, a kertbirtokosoknak „könnyű”. De semmiképp. Mert lényeges a(z)

  • megfelelő hely kiválasztása (árnyék/félárnyék, elérhetőség, vízelvezetés) és
  • megfelelő műszaki megoldás kiválasztása (kész rendszer vagy DIY megoldás, új vagy használt alapanyag; 1/2/3 rekeszes … számos szempont, melyet mérlegelni és közülük választani kell);
  • keletkező/termelődő szerves hulladékok gondos rétegezése (szén:nitrogén (C:N) arány (25:1) biztosítása.
  • javaslom még a rétegek zárását és a lebomlás beindulásának „katalizálását” kertünk talajával vagy érett komposzttal (nem több, 2-3 cm vastagságban);
  • majd gondoskodás a kellő víztartalomról (komposztálás során az optimális nedvességtartalom 40–60% közötti), szükség esetén forgatással a levegőzöttségről,

tehát ez mind-mind lényeges, hogy a korhadás elvárt biológiai folyamatai beinduljanak. Optimális működésük eredményeképp pedig szagtalan, aprómorzsás, jó minőségű és kertünkben biztonságosan felhasználható komposztot kapunk, és úgy 0,5-1 éven belül.

Kis komposzt(álási) adalék:

  • C-források: gally-, ágnyesedék, szalma, száraz falevelek, fűrészpor, száraz fű, papír, karton;
  • N-források általánosan – persze néhány kivétellel, de - minden „konyhai hulladék” (zöldség, gyümölcs héja; tojáshéj, kávézacc); frissen levágott fű, minden zöld és nagy nedvességtartalmú szerves hulladék.

Leegyszerűsítve elmondható, hogy minél barnább és fásabb, azaz öregebb egy komposztálási anyag, annál több szenet, minél frissebb, nedvesebb és zöldebb, annál több nitrogént tartalmaz.

Ha

  • a C/N arány túl szűk, tehát a nitrogén relatíve feleslegben van: a fölösleges nitrogén, 25:1 arányig ammónia formájában eltávozik.

           (Ez a 25:1 arány csak elméleti, mert a gyakorlatban elsősorban a nehezen bomló lignintartalom miatt inkább a 30–35:1 C/N arány az optimális.)

  • a C/N arány túl tág, a lebomlási/korhadási folyamat csak nagyon lassan indul be, amikor már a felesleges szén C02 formájában eltávozott.

Mit tegyünk szabadföldi kert hiányában? Számos balkon, vagy beltéri megoldás van terjedőben. Mielőtt választanánk, két alapvető szempont hozzá: a levegő és az idő. Ha ezeket a rendszer nem tudja biztosítani, akkor oxigén jelenléte nélkül (aerob módon) és nem csekély szaghatással járóan rothadni  fog a szerves hulladék.

Egy remek kezdeményezés és láthatóan egyre jobban elterjedő konstrukció a lakótelepek zöldterületi környezetében létrejövő és működő közösségi kertek és ahhoz kapcsolódó komposztálók kialakítása.

Végül, ha tehetjük, és rendre javaslom, legyen közös kikapcsolódás és élmény a család számára a kert. Örömmel vesznek részt a kisgyermekek a kertészkedésben és segédfolyamataiban akár a napirend szerinti séta, kintlét keretében.

Bár a települési eredetű hulladék alig 10%-a a keletkező hulladékoknak, nem odázható tovább az újrahasznosítható hulladékkomponensek (anyagában, energiában) minimalizálása, megszűntetése, hogy a lerakási arány a lehető legalacsonyabb legyen.

Források: